Mallory-Weiss szindróma

A Mallory-Weiss szindróma jellemzően a nyelőcső nyálkahártyájának hosszanti sérülésével jár azon a területen, ahol a nyelőcső a gyomorhoz kapcsolódik, ennek tünete a felső emésztőrendszeri vérzés.

A Mallory-Weiss szindrómáról, tüneteiről, kezeléséről olvashat az alábbiakban.

A szindrómáról először 1929-ben számolt be Mallory és Weiss egy alkoholos tivornya résztvevőinél megfigyelt tartós öklendezés és hányást követően. Ha az intragasztrikus nyomás hirtelen emelkedik, akkor is kialakulhat a vérzés.

Habár életkor szerint nem határolható be konkrétan a szindróma kialakulása, azonban a 40-50 éves férfiaknál gyakoribb, mint más korosztályokban és a nőknél.

A Mallory-Weiss szindróma okai

A Mallory-Weiss szindróma nem gyakori betegség. Általában erőteljes, hosszú ideig tartó köhögés vagy hányás okozza, olykor epilepsziás görcsök is kiválthatják a nyálkahártya szakadását.

A szakadást követően a hányásban élénkpiros vér vagy melaena, azaz emésztett vért tartalmazó széklet jelentkezhet. Bármilyen olyan állapot, amely erőteljes és hosszadalmas köhögéssel vagy hányással jár, vezethet a Mallory-Weiss szindróma kialakulásához.

A Mallory-Weiss szindróma tünetei

  • élénkpiros színű, véres hányás
  • ritkábban emésztett vér a székletben, hasi fájdalom

A Mallory-Weiss szindróma kezelése

A Mallory-Weiss szindróma megállapításának kulcsa az endoszkópos vizsgálat. A kezelés a Mallory-Weiss szindróma súlyosságától függ, vérzés esetében endoszkópos kezelés szükséges, enyhébb esetekben gyógyszeres kezelés és szoros követés, rendszeres gondozás indokolt.

A Mallory-Weiss szindróma kialakulása megelőzhető, ha a hányást és köhögést enyhítjük. Kerüljük a túlzott alkoholfogyasztást.


close