A reflux kivizsgálása

A reflux megállapítása elsősorban a tünetek értékelésén alapszik.

Megkülönböztetnek típusos, atípusos és alarm tüneteket.

Az alábbiakban részletesen olvashat arról, hogy milyen vizsgálatokra számíthat reflux betegség gyanúja esetén.

Reflux diagnosztizálása eszközös vizsgálat nélkül

A reflux betegség diagnózisához a tünetektől függően nem feltétlenül szükséges eszközös vizsgálat. Típusos tünetei a gyomorégés, a savas felböfögés, a fokozott nyáltermelés és a fájdalmas nyelés. Ha a betegnek ezeken túl nincs egyéb szövődményre utaló panasza, eszközös vizsgálatokat általában nem alkalmaznak. A reflux betegség megállapításához kéthetes protonpumpagátló tesztet végeznek (PPI-teszt). Amennyiben ennyi idő alatt a tünetek mérséklődnek, illetve megszűnnek, beigazolódik a savas reflux diagnózisa.

Előfordul, hogy a páciens fájdalmat tapasztal a gyomorszája környékén, és kellemetlen teltségérzetre panaszkodik, hányingere van, valamint anginás jellegű mellkasi fájdalom gyötri. Mellkasi fájdalma kisugározhat a háta irányába. Gombócot érez a torkában, és be van rekedve, illetve krónikus köhögés és fulladási rohamok is jelentkezhetnek. Ezek az atípusos tünetek szükségessé teszik a terápiás teszt idejének megnyújtását (8 vagy 12 hét), és a protonpumpagátló gyógyszer emelt dózisú adagolását.

Endoszkópos vizsgálat és egyéb vizsgálati lehetőségek

Alarm tünetek esetén indokolt az azonnali endoszkópos vizsgálat. Ilyen tünet a nehezített nyelés (dysphagia), a vérszegénység, a vérzés, az étvágytalanság, a nagy mennyiségű hányás és a fogyás. Ha az eset megkívánja, szövettani mintát is vesznek. Az endoszkópos vizsgálat lehetővé teszi, hogy a szakorvosok megállapítsák, hogy az adott eset a reflux melyik formája: erozív vagy nem erozív. Erozív refluxról akkor beszélünk, ha a visszaáramló savas gyomortartalom felmarja a nyelőcső nyálkahártyáját, és gyulladás keletkezik. Nem erozív a betegség, ha nem észlelnek gyulladást a vizsgálat során. A kategorizálás meghatározza a további kezeléseket.

A panaszok intenzitása, visszatérése, az éjszakai tünetek jelentkezése, illetve hatástalan gyógyszeres kezelés esetén további vizsgálatok szükségesek. A pontos diagnózis megállapításához a nyelőcső 24 órás pH mérésére, manometriára (nyomásmérés a tápcsatorna bizonyos részein), nyeletéses röntgen vizsgálatra és izotóp vizsgálatra is sor kerülhet.

Forrás:
Herold: Belgyógyászat, 309-413, 396-400. old
B+V Lap- és Könyvkiadó Kft, 2001

Varró: Gasztroenterológia Lonovics J., Nemesánszky E., Simon L. (szerk.) Medicina Könyvkiadó Rt., 2011


close