Hogyan hatnak a protonpumpagátlók?

A protonpumpagátlókat kezdetben a peptikus fekély gyógyítására alkalmazták, mára viszont egyértelművé vált, hogy egyéb betegségek, így a GERD kezelésére is megfelelnek.

Az alábbiakban részletesen olvashat a protonpumpagátló gyógyszerek hatásmechanizmusáról és a lehetséges mellékhatásairól.

A gyomorsav termelésének blokkolása

A gyomornyálkahártya parietális sejtjeinek sejthártyáiban kis csatornák – protonpumpák – helyezkednek el, amelyek lehetővé teszik, hogy savasságot eredményező hidrogénionok (protonok) kerüljenek a gyomorba, illetve a gyomor káliumionjai bekerüljenek a parietális sejtekbe. Az ioncsere megvalósításához energiára van szükségük, mert növelniük kell a két terület koncentrációjának különbségét.

A protonpumpagátló gyógyszerek megakadályozzák, hogy az említett csatornák közreműködésével létrejöjjön az ioncsere, így jelentősen mérsékelhetik a gyomor savtermelő képességét, illetve akár teljesen meg is szüntethetik. Ezek a gyógyszerek kizárólag savas közegben fejtik ki a hatásukat. A gyomorsejtekbe jutva megváltozik a kémiai szerkezetük, és ennek az átrendeződésnek köszönhetően képesek lesznek a protonpumpa működését végleg blokkolni. Ennek értelmében a savtermelés csak egy újabb protonpumpa keletkezésével indulhat újra.

A protonpumpagátlók alkalmazásának lehetséges mellékhatásai

A protonpumpagátló gyógyszerek szedése ritkán okoz mellékhatásokat, alkalmankénti nem várt hatása lehet a hasmenés, a fejfájás, a hányinger vagy a hasfájás. A protonpumpagátló készítmények tartós szedése esetén előfordulhat gyógyszerinterakció, például az omeprazol és a lansoprazol befolyásolhatja a diclofenac, a phe…n és a benzodiazepinek hatását.

A protonpumpagátlókkal történő hosszú távú kezelés során csökkenhet a zsírok, a zsírban oldódó vitaminok, a cink, a vas, a kalcium és a magnézium felszívódása. Megakadályozzák például a kalciumsók oldékonyságát, ezért az idősebb betegek, illetve a változókorban lévő női páciensek kezelése esetén körültekintőbben kell eljárni. A magnézium szintjének csökkenésekor előfordulhat, hogy szüneteltetni kell a protonpumpagátlók alkalmazását, mert szövődményként görcsök jelentkezhetnek, tetania, illetve szívritmuszavar alakulhat ki. Csontritkulás kialakulására is hajlamosítanak.

A mellékhatások közé tartozik, hogy a protonpumpagátlók tartós szedése megnövelheti a gyomorban található baktériumállomány szintjét. Ezek a túlnövekedett kórokozók szerepet játszanak abban, hogy a szervezetbe kerülő nitrátokból nitritek, illetve egyéb nitrózaminszármazékok keletkezzenek, amelyek viszont rákkeltő hatásúak.

Forrás:
Farmakológia, szerk: Fürst Zsuzsanna-Gyimes Klára, Medicina Könyvkiadó, 2007.
Korszerű orvosi diagnosztika és therápia (Melánia Kiadó 2003)


close