Helicobacter elterjedtsége

A nyolcvanas években ausztrál kutatók kiderítették: egy baktérium felelős a krónikus gyomorhurut-betegségek és a fekélyek jelentős részéért. Ma már tudjuk, hogy a világ lakosságának közel fele Helicobacter pylorival fertőzött.

A Helicobacter pylori a gyomorkapu (pylorus) szélsőségesen savas közegében is életképes baktérium, miután „befúrja” magát a gyomor nyálkahártyájába, és lúgokkal (a gyomorsav semlegesítésével) biztosítja életben maradását.

Minthogy a pylorus a gyomornak nem a felső, hanem az alsó kapuja, így a Helicobacter pylori nagy savszekréciót kiváltó hatása nem is csak a gyomorban, hanem az emésztőrendszer következő szakaszában, a duodenumban, a patkóbélben is okoz fekélyeket. (A pylorus a patkóbelet és a gyomrot választja el ugyanis.)

A Helicobacter pylori hatásainak igazolása ausztrál kutatók nevéhez fűződik: Robin Warren gyomor- és nyombélfekélyes betegekben figyelt meg baktériumokat. Az esetek felénél azonosította ezt a kórokozót. Munkatársa, Barry Marshall a nyolcvanas években tenyésztette ki a baktériumot. Marshall és Robin 2005-ben Nobel-díjat kaptak felfedezésükért.

Hogyan él túl a Helicobacter a gyomorban?

A Helicobacter pylori két enzim, döntően az ureáz, de részben a kataláz révén képes túlélni a gyomor egyébként elviselhetetlenül savasnak tűnő közegét. A két enzim révén toxikus (mérgező) ammóniát és más toxinokat (mérgeket) termel. Ezzel egyrészt a saját túlélését biztosítja, hiszen ezek a lúgos kémhatású anyagok semlegesítik a gyomor savas közegét. Másrészt a toxikus ammónia és a többi méreg károsítja a nyálkahártyát.

Ez egyrészt fekélyeket okoz, de a Helicobacter pylori hisztamin-származékot is előállít, illetve áttételesen a gastrin-szintet (ez egy peptid-hormon, amely a gyomorsav termelését serkenti) is emeli, ezáltal túlsavasodást, végeredményben gyomorhurut és fekély kialakulását okozza. Ám az érintett szövetekben a sejtek proliferációját (osztódását) is kiváltja, így gyomordaganatok képződésére is hajlamosít.

Idős kor és rossz higiéniás körülmények

A fertőzés elsősorban a rosszabb higiénés körülmények között élőknél és az idősebbeknél gyakoribb. Ma már tudjuk, hogy a világ lakosságának mintegy fele Helicobacter pylorival fertőzött. Ez az egyik legelterjedtebb emésztőrendszert támadó kórokozó az egész Földön. A szegényebb országok felnőtt lakosságának négyötöde vagy akár kilenctizede is fertőzött lehet, míg a fejlett ipari országokban a felnőttek közül csak minden negyedik-ötödik baktériumhordozó.

Helicobacter pylori fertőzöttség Magyarországon

Magyarországon a helyzet a harmadik és az „első” világ (tehát a fejlett országok) közötti átmenetnek, azaz tulajdonképpen a világátlagnak felel meg: a felnőttek Helicobacter pylori-fertőzöttsége 50-60 százalék közötti.

Helicobacter – többnyire tünetmentes

A fertőzöttek 85 százaléka tünetmentes, nem szenved krónikus betegségben. A fertőzés hatása erősebb, ha fiatalabb korban kerül a baktérium a szervezetbe. Ilyenkor gyakoribb a fekély kialakulása és a rák kockázata is magasabb. Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy nem ritka az, hogy valaki igen fiatalon, kisgyermekkorban legyen a fertőzés szenvedőalanya.

A fejlődő országokban nem egyszerűen a szegénység magyarázza a fertőzés nagyobb gyakoriságát, hanem az is, hogy ezekben az államokban általában véve – más betegségek kezelésére – ritkábban alkalmaznak antibiotikumos kezeléseket.

A fertőzöttek aránya az életkor előrehaladásával növekszik: míg a 18-30 éves korosztályban 10 százalék körüli a baktériumhordozók aránya, a hatvan év fölöttieknél ez a ráta viszont már 50 százalék körül alakulhat. Jó hír, hogy világszerte csökken a H. pylori-fertőzöttség, rossz hír ugyanakkor, hogy megjelentek az antibiotikumokkal szemben rezisztens kórokozók is.


close