A nyombélfekély az egyik leggyakoribb fekélyféleség, a felnőtt lakosság nagyjából 10 százalékát érinti. Megfelelő gyógyszeres kezeléssel a nyombélfekély gyógyulási aránya 90 százalékos.
A gyomor, valamint a nyombél nyálkahártyája erőteljes savas kémhatásnak van kitéve, az emésztéshez termelt sósav miatt. Ha valami miatt megbomlik az egyensúly, a nyálkahártya folytonossága megszakadhat és kialakulhat a nyombélfekély.
A legfőbb károsító tényezők közé tartozik a fekélyek 60-70 százalékáért felelős Helicobacter pylori nevű baktérium, bizonyos gyógyszerek (elsősorban különböző szteroidok és bizonyos nem szteroid gyulladáscsökkentők, például a „pirinek” vagy a diclofenac), a dohányzás és a stressz.
Nyombélfekély tünetei
A nyombélfekély jellemző tünete az éhgyomorra legerősebb, étkezésre enyhülő, majd újra jelentkező égő gyomortáji fájdalom. Ezeket a tünetek ugyan más betegségek is okozhatják, de 45 év alatt külön diagnózis felállítása nem szükséges, megkezdhető a kezelés. Kivizsgálás akkor kell, ha a tünetek megfelelő gyógyszeres kezelés mellett sem szűnnek.
Nyombélfekély diagnózisa
A fekély igazolása történhet kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal vagy endoszkópiával. Ha a röntgenvizsgálat fekélyt igazol, azt is endoszkópia követi, így hasznosabb, ha alapos gyanú esetén első vizsgálatként endoszkópia történik. Így lehetőség nyílik szövettani mintavételre. A mintából kimutatható a Helicobacter pylori is, a baktérium jelenléte tesztekkel azonnal igazolható. Fekélybetegség esetén a tüneti kezelés mellett az okok megszüntetésétől várható a legjobb eredmény (ha a kiváltó ok felderíthető). A Helicobacter pylori esetén ez a baktérium kiirtását jelenti, gyulladáscsökkentők szedése esetén azok abbahagyását.
Nyombélfekély kezelése
A tüneti kezelésében használatos szerek közé tartoznak a savelválasztást gátló szerek, az elválasztott savat közömbösítő anyagok és a nyálkahártyát védő bevonószerek. Régebben a kezelés főleg savközömbösítésből állt, manapság ezeket a szereket (alumínium-hidroxid és a magnézium-hidroxid, illetve ezek kombinációja) a fekély kezelésében ritkán alkalmazzák, de gyomorégés ellen sokan használják.
A gyógyszer mellett nem gyógyuló esetekben, illetve szövődmények esetén jöhet szóba a sebészi kezelés, de erre ritkán van szükség. A műtéti lehetőségek közé tartozik a gyomorsav elválasztását serkentő idegek átvágása (vagotómia) vagy a gyomor savtermelő nyálkahártyája egy részének eltávolítása.