Nyombél

A nyombél az emésztő rendszernek a gyomor után következő szakasza, a vékonybél kezdete. Másik neve a patkóbél, melyet alakjáról kapott: u alakban öleli körül a hasnyálmirigy fejét.

A nyombél felépítéséről, betegségeiről és azok tüneteiről az alábbiakban olvashat.

A nyombelet a gyomortól egy izmos gyűrű választja el, mely szabályozza a gyomortartalom átjutását. Ide a táplálék akkor kerül, amikor a gyomor tevékenységének eredményeként teljesen pépessé vált, bizonyos előemésztés, elsősorban a fehérje lebontás kezdeti lépései megtörténtek.

A gyomorban az emésztés savanyú közegben történik, mert a fehérje bontását végző pepszin csak ilyen pH mellett aktív. A gyomor felől érkező tartalom tehát savas. A nyombélbe két nagy emésztő mirigy váladéka érkezik az egyik a máj, mely sok egyéb funkciója mellett epét választ ki és juttat a bélbe, valamint a hasnyálmirigy, mely a szervezet legfontosabb emésztő enzimeinek termelésén kívül bikarbonátot is képez.

Ennek jelentősége igen nagy, mert a nyombélbe kerülő emésztő enzimek csak bázikus kémhatás mellett aktívak, a sav hatástalanná teszi őket. A bikarbonát semlegesítő hatása nélkülözhetetlen. Az epe is lúgos, így a kémhatás beállításában ennek is van szerepe.

Az epe a táplálék nagyobb zsírcseppjeit körbeveszi, apró cseppekre hasítja és a hasnyálban lévő zsíremésztő enzim kötődését biztosítja. A hasnyál tartalmaz még szénhidrát, fehérje és nukleinsav bontó enzimeket is. Ezek alapján érthető, hogy az emésztés legjelentősebb része a nyombélben történik, az oda beömlő nedvek segítségével.

A nyombél betegségei

Leggyakoribb betegsége a nyombélfekély, melyet hagyományosan az ideérkező sav okozta felmaródásnak tulajdonítanak. Ez részben igaz, hiszen a nyálkahártya védekező mechanizmusai és a béltartalom úgy nevezett agresszív tényezői közötti egyensúly megbomlása okozza.

Régebben nem tudtuk, hogy mi az, ami az egyensúlyt megbontja. Ma úgy tűnik, hogy az eseteknek döntő többségében, elsősorban a nyombélfekélyek esetén a gyomorban élő Helicobacter pylori-nak nevezett kórokozó bizonyos törzsei tehetők felelőssé.

Más esetekben az ízületi fájdalmak, mozgásszervi panaszok miatt általánosan szedett nem-steroid gyulladásgátlók okozzák (bár ebben az esetben inkább gyomorfekély kialakulásával számolhatunk). Előfordul, hogy nem tudjuk magyarázni a nyálka-hártyasérülést, a fekély keletkezését. Felvetődött az öröklődés szerepe, de soha nem sikerült egyértelműen bizonyítani.

Mégis valamilyen veleszületett hajlam gyaníthatóan létezik. Gyakrabban fordul elő dohányosokban és alkoholfogyasztókban, de oki összefüggést egyelőre nem találtak. A nyombélfekélyről részletesebben itt olvashat: Nyombélfekély.

A nyombélfekély tünetei

A panaszok a has felső területén jelentkeznek: égő, esetleg éles fájdalom. Nyombél fekély esetén ezek akkor fokozódnak, ha a beteg régen evett, üres a gyomra. A tünetek esetleg elmaradhatnak azokban a betegekben, akik nem-steroid gyulladáscsökkentőket szednek a gyógyszer általános fájdalomcsillapító hatása miatt.

A betegség kimutatása, bizonyítása gyomortükrözéssel lehetséges. A Röntgen vizsgálat csak a gyomor és nyombél körvonalainak ábrázolására alkalmas, de azt megmondani, hogy egy elváltozást gyógyult régi fekély, vagy egy hámhiányos eleven fekély hoz létre, ezzel a módszerrel nem lehet.

A Helicobacter pylori kimutatása a gyomorból vett minta szövettani vizsgálatával, vagy urea kilégzési teszttel végezhető el. Amennyiben a fekélybetegség beigazolást nyert feltétlenül ajánlott informálódni a baktérium jelenlétéről, mert annak kiirtásával a betegség ismétlődő előfordulása nagy valószínűséggel megelőzhető.

A fekély gyógyulását a savtermelést csökkentő gyógyszerekkel segíthetjük, mely az agresszív tényező hatásának mérséklését jelenti, illetve léteznek a nyálkahártyát bevonó szerek, melyek a védekező mechanizmust támogatják. Ezek segítségével a fekély néhány hét alatt begyógyul, de a panaszmentesség már néhány nap után elérhető.

Ha a Helicobacter pylorit sikerült kiirtani (erre kb. 80 %-os az esély) és a betegnek a gyomorfekélyt kísérő panaszokhoz nem csatlakozik reflux okozta tünet, akkor kb. 2 hónap múlva a savcsökkentő kezelés elhagyható. A nyombélfekély tüneteiről részletesebben itt tájékozódhat: Nyombélfekély tünetei.

A nyombél egyéb betegségei

A nyombélben egyéb betegség ritkán fordul elő. Néha a nyirokszövet daganatát a limfómát tudjuk igazolni, illetve nagyon ritkán egyéb típusú daganattal találkozunk. A májnak és a hasnyálmirigynek, melyek nedvei a nyombélbe kerülnek, azonban nagyon sok féle betegsége lehet, melynek részletezése külön fejezeteket igényel.


close